Az online jelenlét munkáltatói szabályai

Az online jelenlét fontosságát már a koronavírus kirobbanása előtt sem kérdőjelezte meg senki, ma viszont már egyértelmű, hogy egy cég sorsa áll vagy bukik azon, mennyire professzionálisan tudnak megjelenni a világhálón.

Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani – az örökérvényű szabály a cégek marketingjére különösen érvényes, melyhez olyan támogatókra is szükség van, akik hírét viszik a vállalkozás előnyeinek, tapasztalatának, profizmusának.

Az egyik legfontosabb tanúja és szószólója a vállalati kultúrának a munkavállaló, akinek online magatartása nagymértékben befolyásolja a vállalkozás megítélését.

Ez az oka annak, hogy a munkáltatók nagy része ellenőrzi is dolgozói munkahelyi közösségi média használatát. Egyrészt a munkaidő rovására történő internethasználat felveti a szabályozás szükségességét, másrészt a tartalom is releváns, amit a dolgozó közzétesz a közösségi felületeken.

Hazánkban még kevésbé bevett a gyakorlat ennek jogi szabályozására, például egy olyan esetben, amikor a betegszabadságát töltő alkalmazott online bejelentkezik egy szórakozóhelyről.

Vagy egy másik, szintén megtörtént helyzet, amikor a munkavállaló a túlórákra panaszkodik a közösségi felületein barátainak, melynek következménye egy azonnali hatályú felmondás lesz.

A munka törvénykönyvének ilyen viselkedést szabályozó elemei között igen sok szubjektív, melyek nem fedik le az egyedi eseteket, nem szolgálnak egyértelmű útmutatással ezekben a helyzetekben.

A munkaidő rovására történő internetezést azonban szabályozza, illetve kimondja, hogy a munkavállaló a munkaidején kívül sem folytathat olyan kommunikációt, mely a munkáltatója üzleti és szakmai tekintélyét lejáratja. Igaz ez olyan esetekben is, ahogyan például a munkavállaló a konkurenciával kapcsolatba kerül, és ezt a közösségi oldalain megjelenteti.

Mivel a munkáltatónak a határozatlan idejű szerződés esetén indokolnia kell a felmondást, és a törvényi szabályozás nem egyértelmű az egyedi esetekben, felmerülhet az igény egy cégre alakított szabályzat létrehozására, melyhez mindkét fél tud igazodni.

A külföldi vállalatok már alkalmazzák ezt a módszert, a jogi segítséggel megalkotott Social Media Guidelines vagy Policy, mely megelőzi a későbbi jogi vitákat, illetve egyszerűbbé teszi a vitás kérdések orvoslását, védi – főként a munkáltatók – érdekeit.

A Munka törvénykönyve is így nyilatkozik erről: a munkáltatónak joga van belső szabályzatban kialakítani gyakorlatát, a dolgozói véleménynyilvánítás lehetőségeit.

Védik ugyanakkor a munkavállalók érdekeit is, akik így egyértelműen és precízen látják a rájuk vonatkozó elvárásokat, és az azokat sújtó szankciókat, így elővigyázatlanságból sem okoznak kárt a vállalatuknak.

Szeretne tisztán látni a közösségi médiában történő kereskedelmi gyakorlat alkalmazására, és cégét népszerűsítő együttműködőkkel kapcsolatos szerződést kötni?  Forduljon hozzám!

Ügyvédi segítségre van szüksége? Vegye fel velem a kapcsolatot!