Az online jelenlét fontosságát már a koronavírus kirobbanása előtt sem kérdőjelezte meg senki
Ma viszont már egyértelmű, hogy egy cég sorsa áll vagy bukik azon, mennyire professzionálisan tud megjelenni a világhálón. Cikkem témakifejtéséből megtudhatja, melyek az online jelenlét munkáltatói szabályai.
„Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani”
Az örökérvényű szabály a cégek marketingjére különösen érvényes. Ehhez olyan támogatókra is szükség van, akik hírét viszik a vállalkozás előnyeinek, tapasztalatának, profizmusának. A vállalati kultúra egyik legfontosabb tanúja és szószólója maga a munkavállaló, akinek online magatartása nagymértékben befolyásolja a vállalkozás megítélését. Ez az oka annak, hogy a munkáltatók nagy része ellenőrzi is dolgozói munkahelyi közösségi média használatát. Egyrészt a munkaidő rovására történő internethasználat felveti a szabályozás szükségességét, másrészt a tartalom is releváns, amit a dolgozó közzétesz a közösségi felületeken.
Hazánkban még kevésbé bevett a gyakorlat ennek jogi szabályozására, például egy olyan esetben, amikor a betegszabadságát töltő alkalmazott online bejelentkezik egy szórakozóhelyről. Vagy egy másik, szintén megtörtént helyzet, amikor a munkavállaló a túlórákra panaszkodik a közösségi felületein barátainak. Ennek következménye később egy azonnali hatályú felmondás lett. A munka törvénykönyvének ilyen viselkedést szabályozó elemei között igen sok szubjektív, nem fedik le az egyedi eseteket, nem szolgálnak egyértelmű útmutatással ezekben a helyzetekben.
A munkaidő rovására történő internetezést azonban szabályozza, illetve kimondja, hogy a munkavállaló a munkaidején kívül sem folytathat olyan kommunikációt, mely a munkáltatója üzleti és szakmai tekintélyét lejáratja. Igaz ez olyan esetekben is, ahol a munkavállaló a konkurenciával kapcsolatba kerül, és ezt a közösségi oldalain megjelenteti.
Céges irányelvek a közösségi médiához
A munkáltatónak határozatlan idejű szerződés esetén indokolnia kell a felmondást. A törvényi szabályozás azonban nem egyértelmű az egyedi eseteknél, így felmerülhet az igény egy cégspecifikus szabályzat létrehozására, melyhez mindkét fél igazodni tud.
A külföldi vállalatok már alkalmazzák ezt a módszert. A jogi segítséggel megalkotott Social Media Guidelines vagy Policy,megelőzi a későbbi jogi vitákat, illetve egyszerűbbé teszi a vitás kérdések orvoslását. Általában főként a munkáltatók érdekeit védi.
A Munka törvénykönyve is így nyilatkozik erről: a munkáltatónak joga van belső szabályzatban kialakítani gyakorlatát, a dolgozói véleménynyilvánítás lehetőségeit.
Ugyanakkor védi a munkavállalók érdekeit is, akik így egyértelműen és pontosan látják a rájuk vonatkozó elvárásokat, és az azokat sújtó szankciókat. Elővigyázatosságból így nem okoznak kárt a vállalatuknak.
Szeretne tisztán látni a közösségi médiában történő kereskedelmi gyakorlat alkalmazásában? Gondolkodik a cégét népszerűsítő együttműködőkkel való szerződés kötésén? Forduljon hozzám segítségért!
