A koronavírus járvány alaposan felforgatta a munkáltatók és munkavállalók életét egyaránt.

A munkahelyeket érintő átalakulásoknak 2021-ben sem lett vége. Új megoldásokat kellett keresni az élet számtalan területén, és a cégeknek is változtatni kellett stratégiájukon a túlélés vagy fejlődés érdekében. A munkavállalók anyagi helyzete és a munkáltatók lehetőségei is egyaránt megváltoztak. A 2019-ben módosított cafeteria szabályozásra a koronavírus miatt így új intézkedéseket vezetett be az állam.

2019-ben megszűnt a cafeteria kedvezményes adózása, mellyel a kormány célja az volt, hogy a béremelést segítsék elő a juttatások helyett. A juttatási lehetőségek ugyan megmaradtak, mégis, az utánuk fizetendő adó megemelésével kérdésessé vált, hogy a munkaadónak érdemes-e élnie ezekkel az eszközökkel. Mivel alig maradt kedvezően adózó cafeteria elem, így a SZÉP-kártya került kiemelt szerepbe. A SZÉP-kártya átalakuló szabályaiban a szálláshely, vendéglátás és szabadidő alszámlák jelentek meg, a munkavállalónak pedig le kellett szerződnie a SZÉP-kártyát kibocsátó pénzintézettel.

A koronavírus miatt kialakult helyzetben azonban a munkáltatók 25%-a a még megmaradt rendszeres cafeteria elemekkel is leállt tavaly májustól, hogy el tudják kerülni a bércsökkentést és a leépítést. 2020 áprilisában aztán egyértelművé vált, hogy lazítani kell a korábban megemelt adóterheken. A cafeteria-elemekre vonatkozóan így ideiglenesen kedvezményesebb adózást és duplájára emelt keretösszeget állapítottak meg.

A SZÉP-kártya idegiglenes adózási változásai

A SZÉP-kártya esetében a keretösszegen belül 32,5%-os adóteher van, melynek 15,5%-a szociális hozzájárulás, amit a koronavírusra tekintettel 2021. június 30-ig nem kell fizetnie a munkáltatónak. A versenyszférában az eddig nettó 450 000 Ft-ig adható keretösszeget felemelték 800 000 Ft-ra, míg a közszférában meglévő 200 000 Ft-os határ helyett 400 000 Ft-ig adózik kedvezményesen ez a juttatás. Noha a 2019. novemberének elején kihirdetett vészhelyzet, és az év vége közeledtével a munkáltatók inkább ajándékokat, vagy az év végére tervezett juttatásokat osztották szét a dolgozóik között, a béren kívüli juttatás megmarad egy rugalmas lehetőségnek, melyen keresztül a munkáltató adhat a munkavállalóinak.

Közben pedig a koronavírus miatti kiszámíthatatlan helyzet a munkavállalók viselkedését is befolyásolja. A szálláshelyre, rekreációra fordítható keret értelemszerűen sok esetben kihasználatlan marad. Egyre nő azonban azoknak az aránya, akik a családtagjaik számára is igénybe vehető juttatásokat igénylik.

A munkáltatóknak több dologgal is érdemes tisztában lenniük

A mostani változó helyzetben folyamatos finomhangolást igényel a juttatások rendszere egy cégen belül. A döntéshozóknak ismernie kell az egyes területeket, például a SZÉP-kártya alszámláira utalható összeget, és a teljesen adómentesen adható elemeket, valamint egyes meghatározott juttatások adózási és jogi hátterét.

A dolgozó tudja, hogy mire van szüksége, a munkavállaló pedig kellő felkészüléssel tisztában lesz azzal kapcsolatban, hogy milyen adóterhekkel és jogi vonzatokkal számoljon az egyes juttatásoknál, amely így a munkaszerződés részét is képezi. A cafeteria elemei közé ezért bármilyen juttatás bekerülhet, az adószabályozás csak az egyes elemek adózására tér ki. A munkáltató a juttatások típusait és feltételeit szabadon választhatja meg. Ahogyan a jogosultak körét és a jogosultság feltételeit is – megfelelve a törvényi szabályozásnak.

Fontos ezért a cégen belüli, és a gazdasági hatásokhoz igazodó változásokkor a munkaszerződést is hozzáigazítani a cafeteria változásához. Ehhez a dinamikusan változó szabályozáshoz indokolt a megfelelő jogi tudás bevonása.

Ügyvédi segítségre van szüksége a munkaszerződés és cafeteria jogi szabályozásában? Vegye fel velem a kapcsolatot!