Széles körben terjedtek el a közösségi médiafelületek

Az elmúlt években az egyre népszerűbbé és általánosabbá váló social media felületek számos újszerű kihívást jelenthetnek a munkáltatóknak is. ára a mindennapjaink részévé váltak olyan közösségi média felületek, mint a YouTube, az Instagram, a Facebook, a Twitter vagy a LinkedIn. Milyen problémákkal találkozhatnak a munkáltatók?

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló egyik kötelezettsége, hogy munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére álljon.

Azon munkavállalók számára, akik számítógép előtt végzik munkájukat nagy kísértést jelenthet, hogy munkaidőben néha-néha rápillantsanak a Facebook hírfolyamukra, vagy chateljenek, esetleg egy-egy képet megoszthassanak barátaikkal.

Kötelezettségszegés?

Ha a munkavállaló a munkaidejében a közösségi oldalak böngészésével tölti az idejét, akkor ez a cselekménye akár a rendelkezésre állási kötelezettségét is érintheti, mely akár egyfajta munkavállalói kötelezettségszegésnek is minősülhet. Persze ennek számos aspektusa is lehet, mert egyes munkáltatók el is nézhetik, hogy a dolgozó időnként, az éppen szabad órájában a közösségi médiában szörfölget, míg más kávézik, vagy dohányzik a kollégákkal. Viszont az is előfordulhat, hogy a munkáltató a kirívó esetekben munkajogi jogkövetkezményeket alkalmazzon.

A munkavállalói véleménnyilvánításról

Másik fontos szempont lehet munkáltatói oldalról nézve a munkavállalói véleménnyilvánítás milyensége. A munkavállaló véleménynyilvánításával kapcsolatosan az Mt. kimondja, hogy a munkavállaló a véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Fontos, hogy a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Ez különösen Facebook esetén kerül előtérbe, amikor a munkavállaló feltünteti munkahelyét.

Érdemes felhívni a munkavállalók figyelmét, hogy a vállalattal kapcsolatos kommunikációért felelősséggel tartoznak, óvni kell a társaság jó hírnevét. Fontos a körültekintő magatartás a másokkal való kommunikáció során az online térben is mint például a különböző blogok vagy emojik, posztok  a  közösségi  oldalakon.

Többször találkozhatunk napjainkban azzal, hogy a vállalatok közösségi média szabályzatot készítenek. Teszik ezt annak érdekében, hogy a munkavállalók tisztában legyenek néhány fontos dologgal kapcsolatban. Ilyen például, hogy milyen etikai korlátok között használhatják munkaidőn kívül is a saját a közösségi oldalaikat. Akár ugyanebben a szabályzatban lefektethetőek azon keretek, hogy a munkavállalóknak megengedett-e munkaidőben az internet magáncélú használata. Illetve, hogy milyen munkakörhöz, milyen mértékű magatartási korlátok tartoznak, illetve az egyes munkajogi jogkövetkezmények is.

A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik (Mt. 17.§ (2).

Érdemes lehet egyes munkaköröknél a munkaszerződés kiegészítése is a social media használatára vonatkozó kikötésekkel.

Amennyiben a munkaszerződések fentiek szerinti kiegészítésére és egyéb szerződések aktualizálására, szabályzatok készítésére vagy módosítására van szüksége, forduljon hozzám bizalommal!