A fiatalok a jelenlegi munkahelyük kiválasztása során a megfelelő fizetési igények mellett elsősorban rugalmas munkaidőt keresnek, biztosítva ezáltal, hogy egyéb elfoglaltságaikra is maradjon megfelelő szabadidő. Erre távmunka vagy home office keretei között van lehetőségük. A Z-generáció tagjainak több, mint harmada csak néhány hónapot tölt munkahelyén, ez is igazolja a rendkívüli mobilitásukat. Vagyis, ha nem érzik jól magukat, akkor bátran mernek váltani az 1980 után született munkavállalók.
A távmunka és a home office nem ugyanazt jelentik. Blogcikkem első részéből megismerheti a lényegi különbségeket.
Az otthoni munkavégzés helyzete hazánkban
A téma jelentőségét mutatja, hogy Magyarországon már Szövetség is alakult egy évtizede, és a szakértőkkel közösen kialakított minősítési rendszernek megfelelő távmunkáltatók jogosulttá válnak a „Magyar Távmunka Szövetség által minősített távmunkahely” védjegy használatára. Véleményük szerint, ez a minősítés segíti a munkaadókat
- egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során alátámasztani az egyes távmunkahelyek megfelelőségét,
- újabb távmunkahelyek létrehozásában, támaszkodva a minősítési rendszernek való megfelelőségre,
- a munkaerő keresésben, mint emberbarát munkahely,
- valamint marketing és CSR céljaik megvalósításában is.
A munkáltatók jogi kötelezettségei
A munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége nemcsak a napi munkaidőrő, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról történő tájékoztatást foglalja magába. Tájékoztatási kötelezettségük kiterjed:
- az elszámolás módjáról,
- a munkabérfizetés gyakoriságáról,
- a kifizetés napjáról,
- a munkakörbe tartozó feladatokról,
- a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának feltételeiről,
- a munkáltatónak és a munkavállalónak irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
- arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,
- valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról
történő tájékoztatásra is.
A távmunka keretében történő foglalkoztatás esetében
- a munkáltató általi ellenőrzésről,
- a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól,
- továbbá arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik
szintén tájékoztatni kell a munkavállalót írásban a munkaviszony létesítésekor.
A munkáltató saját, belső szabályzati formájában mindenekelőtt azt érdemes rögzíteni, hogy melyek azok a munkakörök, amelyekben a feladatok többsége informatikai eszközzel, otthonról történő munkavégzéssel elvégezhetők. Fontos szabályozási kérdés lehet, hogy a munkáltató a teljes és/vagy a részleges távmunkát teszi-e lehetővé. A távmunkavégzés szabályozásának része lehet a munkarend és a munkaidő-beosztás is, továbbá a munkavégzéshez szükséges IT, telekommunikációs és egyéb eszközök biztosításának kérdése is felmerülhet.
Ahogy a téma első blogbejegyzésében is szerepelt, a home office kialakítása a fiatalabb generációk miatt minden szellemi alkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál már most is sürgető feladat, hiszen az Y generáció tagjai (1980-1994 között születettek) már ilyen szempontok szerint választanak munkahelyet és az utánuk következő Z generáció (1995 és 2010 között születettek), ezekben az években jelenik meg komolyabb mértékben a munkaerőpiacon. A KSH 2018. évi adatai szerint az 1965-1979 között születettek mintegy 2,2 millióan vannak Magyarországon, míg a fiatalabb generációk létszáma 3,4 millió.
Fontos, hogy szabályzatban rögzítse a munkáltató a költségek esetleges átvállalását vagy hozzájárulást például az otthoni internet költséghez, azt hogy mikor nem lehet home office-on lenni (azonos munkakörű kollégák szabadsága vagy például pénteki napok, stb.).
Segítséget tudok nyújtani Önnek a távmunka szabályozásában, és munkajogi tanácsadással tudom segíteni cégét a munkajog bármely területén, továbbá a munkavédelmi szabályok és előírások megfelelő alkalmazásában, szabályzatok készítésében. Vegye fel velem bátran a kapcsolatot.
