Milyen változást hoz a korlátozott precedensrendszer?

Mérföldkő a magyar jogrendszerben

2021. április 1-én a törvényhozás korlátozott precedesrendszer bevezetését hajtotta végre a bíróságokon.

Az új törvényi szabályozás  megreformálja a bíró alkotta jog szerepét. Mielőtt azonban jobban elmerülnénk a témában, viszgáljuk meg a törvény hátterét hogy érthetőbb legyen a jelentősége.

A kétféle jogrendszer – kontinentális és angolszász – közül Magyarország egyértelműen a skála kontinentális felé eső részén helyezkedett el, ami azt jelentette, hogy a jogot a törvényhozás alkotja, szemben az angolszásszal, ahol a bíró alkotja a jogot.

Eddigiekben a peres felek feladata volt, hogy megkeressék azt a joggyakorlatot, mely számukra kedvező, a bíró számára pedig elfogadható. Utóbbi jelentette a nagyobb kihívást, hiszen a korábbi határozatokból sokszor nem derült ki egyértelműen, melyeknek azonos vagy hasonló a tényállása, melyekre érvényesek ugyanazok a jogszabályok.

 

Patinás bírósági épület.

Ami mostantól megváltozott az az, hogy amikor a bíró olyan ítéletet hoz, mely a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett határozatától eltér, akkor meg kell azt indokolnia. Éppúgy meg kell indokolnia, ha elutasítja az eltérésre irányuló indítványt.

Ha felülvizsgálatát kérik az ítéletnek, akkor pedig amire hivatkozni tud, az a Kúriának a BHGY-ban közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre. A jogkérdésben való eltérés a Kúria 2012. január 1. után hozott kúriai döntéstől való eltérést jelenti, mely döntések megjelentek a BHGY-ben. A korlátozottság pedig azt jelenti, hogy csak a Kúria döntéseire vonatkozik az új törvény, más bíróság döntéseire nem.

Még egy fontos fogalommal egészült ki július 1-én a törvény

Ez pedig nem más, mint a jogegységi panasz. Ha a peres fél szerint a döntéshozáskor aKúria eltért a saját joggyakorlatától , a határozat közlésétől számított 30 napon belül élhet ezzel az eszközzel. A panasztanács ilyen esetekben eseti döntést hoz, mely precedenshatás hordozónak minősül, és így a többi ítélet precedenshatása megszűnik az adott jogkérdésben. Így születnek az új precedensek.

 

Fekete ruhás hölgy telefonál egy íróasztalon lévő laptop előtt ülve.

A precedensekre egyébként olyan kereső létezik ma már a bíróságok honlapján, ami megkönnyíti a jogalkalmazók számára a keresést. Erre szükség is van az új törvénymódosítás miatt. Az már egy nehezebb kérdés, hogy hogyan keressenek rá a releváns precedensre, illetve mi történik akkor, ha egymásnak ellentmondó határozatokra bukkannak. Ami biztosan további kihívást jelent még, az annak bizonyítása, hogy miért releváns egy-egy korábbi határozat az adott ügyben.

Mely bíróságokat érinti főleg a korlátozott precedensrendszer?

Akiket elsősorban érint a korlátozott precedensrendszer bevezetése, azok a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Új jogorvoslati lehetőség nyílik a közhatalmi szervek – például az adóhatóság – számára is, akik alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, ha a bírósági ítélet sérti alapjogukat, vagy korlátozza hatáskörüket.

A korlátozott precedensrendszer bevezetésével a jog alkalmazóinak kell megtalálniuk a válaszokat számtalan kérdésre. Ez nemcsak az ő működésükre hat ki, hanem az elkövetkező generációk joghallgatóira is. Innentől kezdve ugyanis a precedenseket kutató ügyvédek aktívan bevonódnak majd a polgári peres eljárások során.

A Kúria gyakorlatát jobban kell majd ismerniük, illetve szükséges esetekben kritikát fogalmazhatnak meg az alapjogokra hivatkozva.

Kíváncsi rá, hogyan érintheti Önt a korlátozott precedensrendszer? Ügyvédi segítségért forduljon hozzám bizalommal!

drweidinger