A tájékoztatáshoz való jog kiemelten fontos az egészségügyi szolgáltatásoknál

Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felróhatóan okozott károk megtérítése iránt indított eljárások hazánkban a figyelem középpontjába kerültek. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban Eütv.) alapján többmillió forintos kártérítési perek indulnak és végződnek ítélethozatallal a nem felkészült egészségügyi szolgáltatók számára pervesztesként.

Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége körében kiemelkedő szerepe van a tájékoztatáshoz való jognak. Elengedhetetlen a jó beteg-orvos kapcsolat kialakításánál és fenntartásánál a megfelelő kommunikáció, és ezzel együtt a széleskörű tájékoztatás az egészségügyi szolgáltatók részéről. Az Eütv. értelmében a tájékoztatáshoz való jog az egyik legfontosabb betegjog, így az sem véletlen, hogy ez az a jog, amely miatt a leggyakrabban indul polgári peres eljárás az egészségügyi szolgáltató ellen.

Az Eütv. tükrében a tájékoztatáshoz való jog nagyon széleskörű. Többek között magában foglalja azt, hogy a beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. Teljes körű tájékoztatás alatt kell érteni azt, hogy a betegnek joga van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon az egészségügyi állapotáról. Ennek részeként a javasolt vizsgálatokról, azok előnyeiről, hátrányairól, időpontjáról, eldöntési jogáról, a lehetséges alternatív eljárásokról, valamint a további ellátásokról. Láthatjuk tehát, hogy majdnem minden információra kiterjed a betegjogok „alappillére”, a tájékoztatáshoz való jog.

Mire kell figyelni és hogyan előzhető meg egy jövőbeni jogvita?

Ugyan az Eütv. főszabályként – és két kivétellel -, nem írja elő, hogy a tájékoztatásnak írásban kell történnie, viszont a tájékoztatás tényét és rövid tartamát rögzíteni szükséges az egészségügyi dokumentációban. A tájékoztatás megfelelő dokumentálása már bizonyítékként szolgálhat az egészségügyi szolgáltatónak egy esetleges per esetén.

Statisztikai adatok támasztják alá, hogy a betegek leggyakrabban olyan kommunikációs problémákkal fordulnak a hatóságokhoz, hogy nem érthetően fogalmazott az orvos, nem úgy beszélt a beteggel ahogyan az elvárható lett volna. A tájékoztatáshoz való jog csak akkor érvényesülhet hatékonyan, ha az orvos minden információt úgy fogalmaz meg, hogy azt a beteg meg is értse, tehát érthető nyelven, és erről meg is bizonyosodik.

Az egészségügyi rendszert érintő felelősségek közül a polgári jogi felelősség a leggyakoribb felelősségi alakzat. Éppen ezért fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatók e körben, munkájuk végzése közben nagy gondossággal járjanak el. A szükséges tájékoztatás megadása után pedig legyen lehetősége a betegnek az őt érintő beavatkozásokról dönteni (beleegyező nyilatkozat).

Ügyvédi segítségre van szüksége? Vegye fel velem a kapcsolatot!