A koronavírus okozta megváltozott gazdasági helyzet új kihívások elé állítja a cégvezetőket. A legtöbben igyekeznek megtartani a munkavállalóikat, mások fizetett vagy fizetés nélküli szabadságra küldik őket, így is számtalan olyan kérdés merül fel, melyek jogi oldalról válaszokat követelnek. Egy megfelelő munkáltatói stratégia koronavírus idejére is biztosítja az optimális irányt. Ezekre érdemes figyelni

Gazdaságvédelmi Akcióterv

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében az adózási könnyítésekről kormányrendelet jelent meg, mely egységesen, minden gazdasági társaságra tartalmazza a munkáltatók terheinek, határidőinek változását.

• A társasági adó adóelőleg megállapításának és bevallásának határideje 2020. szeptember 30. Ez a soron kívül esedékes társasági adó, mely április 22. és szeptember 30. közötti időszakra vonatkozik, az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő. Ez egyszerre jelent adókönnyítést, és a likviditást is pozitívan befolyásolja.
• Meghosszabbodnak a határidők az éves számviteli beszámolók benyújtására, így akinél a határidő idén április 22. és szeptember 30. közé esik, annak elegendő szeptember utolsó napján benyújtania azt.
• Akik munkavállalóik számára a fizetés nélküli szabadságot választották, ők minden hónap 12 napjáig befizetve az egészségügyi hozzájárulást, biztosítják a munkavállalóik számára az egészségügyi szolgáltatást. A május 1-től érvényes rendelet lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig fizethesse meg a munkáltató a bevallott összeget.

Ezek a változtatások minden vállalatra vonatkoznak, aki alkalmazottakat foglalkoztat, de mi a helyzet a speciális esetekkel?

A válság tüneteit enyhítendő a munkaidőkeret legfeljebb 24 hónapra emelésével a munkáltatókat arra ösztönzik, hogy megtartsák a munkahelyeket. A munkaidőkeret óráit úgy tudjuk egyszerűen meghatározni, hogy az adott keret kezdetétől a kilépésig eltelt napok, és a napi munkaidő szorzatát vesszük. Így két lehetőség születhet: a munkavállaló vagy ledolgozta a kifizetett munkaidőkeretet, vagy nem.

Nézzük meg, milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az egyik és másik esetben

Ha a ledolgozott órák meghaladják a munkaidőkeretet, akkor túlórapénzt kell fizetnie a munkavállalónak, ami a többlet órák esetében az alapbérből (100%) plusz pótlékból (50%) tevődik össze.

Ha kevesebb a ledolgozott óra, mint a meghatározott órák, akkor a dolgozó a kilépése napjáig jogosult az alapbérére időarányosan számítva.

Mindkét eset a munkaidő megszűnésekor érdekes, és olyan helyzetekre vonatkozik, mint például ha nincs jogutód, lejár a határidős szerződés vagy a próbaidő- vagy határozott idő lejárta előtt azonnali hatályú felmondás (megfizetve a távolléti díjat). De ilyenek a munkáltató működésével kapcsolatos okkal indokolt felmondás, vagy a munkavállaló indokolt azonnali hatályú felmondása is.

Ezek a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályozások természetesen nem érvényesek, ha közös megegyezésssel, vagy a próbaidő alatt történik a felmondás. Ha lejár a munkaidőkeret 20 napon belül rendezni kell az eltéréseket a ledolgozott munkaórákban. Ha kevesebbet dolgozott a munkavállaló, mint amennyi bért kapott, az előlegnek minősül. Fordított esetben pedig a munkáltató tartozik neki a ki nem fizetett munkaóráival.

Előlegnyújtás esetén a következő havi bérlapon szerepeltessük a korrekciót, a különbözet pedig a munkavállaló beleegyezése nélkül levonható.

Ha a munkavállaló – akár egy hiba következtében – magasabb összeget kap az esedékes bérénél, a munkáltatónak 60 napja van ezt visszakövetelni. A mindenkori minimálbér háromszorosáig egy fizetési felszólítással tudja ezt megtenni, e fölött pedig bírósági határozat jogosítja őt fel rá.

Segítséget nyújtok Önnek a céges munkajog bármely területén, továbbá a munkavédelmi szabályok és előírások megfelelő alkalmazásában, szabályzatok készítésében. Forduljon hozzám bizalommal.